Vávisz Kft.

okoskodások?

Az interneten barangolva a honlap témájával kapcsolatos, elsősorban vagyonvédelmi tapasztalatokkal, kérdésekkel, felvetésekkel, és érdekes válaszokkal tapasztalatokkal találkozhatunk.

Ötletszerűen barangolva ha találunk ilyen írásokat, igyekszünk ezt az oldalon közzétenni, összegyűjteni olvasóinknak!

Ha Ön is talál hasonlót, vagy valamelyik íráshoz hozzászólna, vagy megjegyzése van, azt szívesen közzétesszük!

Egy pár tipp a témáról, amivel kapcsolatban egy jó sztori biztosan eszébe jut!

• Vagyonőrként ez is megtörténhet
• Munkavállalóként bármit megtehetnek velem?
• A zsíros állást csak ismerősök kapják?
• Minimálbér?
• A főnök bosszúja!
• Testi kényszer?

TÁJÉKOZTATÓ
az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött öregségi nyugdíjas munkavállalók részére

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, a „művész" nyugdíjat és a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2011-ben 78.000 forint x 18 = 1.404.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.

Az említett rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell. A korlátozás esetükben a hivatásos szolgálat külön törvény szerinti felső korhatárának (a hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor) betöltésekor szűnik meg.

Az éves keretösszeg elérését - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - az érintett nyugdíjasoknak - a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Mit tehet meg egy biztonsági őr?
(Motozás? - Táska ellenőrzés?)

A pénztár után is megszólíthatja a biztonsági őr a vevőt, de csak ha alapos a gyanú, hogy valamilyen árucikket eltulajdonított. Ilyen ok lehet, ha az őr, egy eladó, a bolt valamelyik alkalmazottja úgy látta, valamit eltett és nem fizetett érte vagy ha megszólal a biztonsági kapu. Az viszont nem jogosítja fel vizsgálatra a biztonsági őrt, ha egy vevő látott valami szerinte gyanúsat – szögezte le dr. Szél Erzsébet, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara megyei szervezetének elnöke. Elmondta: ha van rá nyomós indoka, akkor kérheti az őr, hogy a vevő fáradjon vele a raktárba, de azt közölnie kell, ezt miért kéri. A vásárló pedig ragaszkodhat ahhoz, hogy ott, ahol áll, mutatja meg a táskáját, mert épp azt tartja megalázónak, ha sokak láttára a raktárba, egy irodába kísérik. Mások azt érzik rosszabbnak, ha az eladótérben kell megmutatniuk táskájuk tartalmát. dr. Szél Erzsébet szerint a biztonsági embernek mindenképp udvariasnak és diszkrétnek kell lennie, hiszen még csak gyanúról lehet szó, nem biztos, hogy tolvajjal van dolga. A vevő pedig ahhoz is ragaszkodhat, hogy a vele lévő rokon, barát, vásárlótárs elkísérje a raktárba, számára ugyanis megnyugtató lehet, hogy van vele tanú.

– Motozásról szó sem lehet, a vagyonőr a vásárló ruházatához, zsebébe, táskájába nem nyúlhat bele. Kérheti, hogy a vevő azokból mindent pakoljon ki. Ekkor azonban a ellenőrzöttel azonos nemű biztonsági őrnek kell jelen lennie és a bolt egy alkalmazottjának is – hangsúlyozta a kamaraelnök és hozzátette: aki a holmija megmutatására nem hajlandó, ahhoz az áruház rendőrt hívhat.

Azt is érdemes azonban tudni, hogy az őr nem igazoltathat. Kérheti a személyi adatokat, de azokat nem kötelező lediktálnia a vevőnek, erről maga dönthet. Iratait rendőrnek köteles megmutatni.

Megfelelő hangnem, udvariasság és szabályszerű eljárás a biztonsági őr, megértés a vevő részéről – mindez megelőzheti az áruházi konfliktusokat dr. Szél Erzsébet szerint. Az embereknek meg kell szokniuk, hogy ne érezzenek megalázónak egy-egy ellenőrzést, akkor se, ha azt mások is látják, hiszen az hozzátartozik a vagyonvédelemhez és épp arra alkalom, hogy gyorsan tisztázzák magukat. A kereskedelmi egységeknek pedig kell legyen valamiféle módjuk arra, hogy védjék áruikat.

A vevőnek nem kell megalázónak éreznie, ha egy áruházban a vagyonvédelem miatt ellenőrzik. Ehhez persze az is kell, hogy a biztonsági őr ne megalázó módon végezze az ellenőrzést. Ha a vásárló is ismeri a szabályokat, a jogait, ez nem is történhet meg.

részlet: http://www.kisalfold.hu

24 órás szolgálat pihenő ideje.

Ha a vagyonőr egyéni vállalkozó, akkor a munkavégzésére nem a Munka törvénykönyve (Mt.), hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (SzVMt.) 18-21. §-aiban foglaltak az irányadók. Eszerint a 24 órás szolgálat időtartama alatt pihenőidő nem jár, de a 24 órás szolgálat után legalább 24 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, naptári hetenként pedig legalább egyszer 48 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani számára. Amennyiben az egyéni vállalkozó vagyonőr szerződése 30 napnál rövidebb időre, vagy nem folyamatos feladatra, hanem például beugró feladatokra szól, akkor ilyen kötelező pihenőidő nincsen előírva.
Ha a vagyonőr munkavállaló (munkaszerződése van), akkor az Mt. előírásai vonatkoznak rá.
Az Mt. általános szabálya ez: 122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.
Mivel az Mt.-ben elég sok további variáció van, javaslom, hogy az illető keresse fel a szakmai kamara megyei szervezetének jogsegély szolgálatát (személyesen, telefonon, vagy e-mailben), vagy konkrétan írja meg, hogy milyen körülmények között foglalkoztatják. Eltérő a szabály ugyanis a készenléti szolgálat, a munkaerő kölcsönzés, illetőleg a „hagyományos” munkafeltételekkel történő foglalkoztatás esetében. A két szolgálati nap közötti pihenőidőt tekintve is többféle verzió van, attól függően, hogy a vagyonőr munkaidő keret meghatározásával, vagy más módon dolgozik-e

Mivel az Mt.-ben elég sok további variáció van, javaslom, hogy az illető keresse fel a szakmai kamara megyei szervezetének jogsegély szolgálatát (személyesen, telefonon, vagy e-mailben), vagy konkrétan írja meg, hogy milyen körülmények között foglalkoztatják. Eltérő a szabály ugyanis a készenléti szolgálat, a munkaerő kölcsönzés, illetőleg a „hagyományos” munkafeltételekkel történő foglalkoztatás esetében. A két szolgálati nap közötti pihenőidőt tekintve is többféle verzió van, attól függően, hogy a vagyonőr munkaidő keret meghatározásával, vagy más módon dolgozik-e.
Nem volna jó, ha a kérdező téves infot kapna, és ebből konfliktusa támadna a foglalkoztatójával.
A jogsegély szolgálatok elérhetősége és ügyfélfogadási rendje megtalálható a kamara honlapján.

Telefonon itt is lehet érdeklődni: 06 1 795 3167 (Ez egy minisztériumi jogsegély szolgálati szám)

dr. Szövényi György - http://www.szvmszk.hu